A közvetítői eljárás a közvetítő felkérésével indul. A 2002. évi LV. törvény IV. fejezet 23. és 24. szakasza szól a közvetítő felkéréséről. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat Működési és Eljárási szabályzata szintén részletesen tartalmazza a felkéréssel összefüggő eljárási szabályokat. A közvetítő mindig természetes személy, még abban az esetben is, amikor egy jogi személyt választanak az IRM listájáról a konfliktusban állók. Az MKDSZ listájáról csak természetes személyt lehet választani.
1./ A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. A felek – ha annak igénye felmerül – egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik. A felkérésnek tartalmaznia kell:
- a) a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
- b) a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,
- c) ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét, a vita tárgyát, és
- d) a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.
A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni. A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott – a jogi személy vezetőjével egyeztetve – a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult. A közvetítő a felkérést összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.